Mutasson be egy péniszet egy szűznek.

Tartalom ajánló

A kislány nyűgösen, kedvetlenül ébredt. Az öreg soror Katerina ott állt a cella küszöbén, fekete véloma alól sápadtan, soványan világított az arca, sötét szeme mint két izzó szénparázs tüzelt a sűrű ráncok között. Csontos ujjaival megtörölgette szikkadt ajkait s mosolygott.

Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! Szerelemkönyv Hogyan legyünk sikeresek a szexben és a szerelemben?

A kislány összevonta a homloka redőit, mint valami kis öreg, és megrázta kócos, dióbarna haját. Rossz álmot láték, soror.

A vén apáca odatipegett a kislány ágyához, és a szélére telepedett. A csontos ujjak most könnyedén végigsimogatták a gyermek finom arcát, megpihentek kissé hegyes állacskáján, s megemelték a könnyű fejet, hogy a két sötét parázs fürkészőn pillanthasson a tág, barna gyermekszembe.

Olyan volt a kis Margit szeme, mint az az erekció gyors emelése kissé szomorú, néha elboruló, néha meg felgyulladó, nagy, barna szem.

És a homloka is hasonlított Béláéhoz: magas, sima, elefántcsontszerű, finom homlok, még a redők is a szemöldökök között ugyanúgy vonódtak össze néha, mint a király homlokán, amikor türelmetlen, elégedetlen volt. A kislány szeme még jobban kitágult, s elmerült a messzeségbe.

Mintha a fehér falon akart volna túllátni.

KODOLÁNYI JÁNOS: BOLDOG MARGIT

És sűrűn kapkodva a lélegzetet, vékony, gyenge hangon mesélni kezdett. Gyakran megállt, és mélyet sóhajtott, majd meg-megrázta a fejét, akár az apja, amikor homlokába hulló haját veti hátra.

Abból a várból nagy-nagy fényösség legnagyobb hímvesszők. Mintha ott valaminémű nagy úr, nagy kerál lakott volna. Megállt, és ujjai, mint kis madár csőre, csipkedték a takarót.

Osztán nemcsak a fényösség volt olyan csudálatos, hanem mintha a nap is nagyobb hévvel sütött volna, mint itt, Beszpörémött Én kedég lenn állék valami igön-igön nagy víz partján, tengör partján, s hát az a tengör igen háborodék, mind a velág széléiglen A gyermek dobott magán egyet félfektében, és megrázta a haját.

Hát amint nézém a nagy vizet, látám, hogy embörök úsznak benne, édös néném, akár a tuskók, mert az embörök halottak valának, néném Ekkora bajuszuk vala. Félkarján mutatta, mekkora bajuszuk vala a szörnyeknek. Egy nagy, piros sziklán hentörgének a napon, édös szüvem, úgy sütteték vala kövér hasokat a melegön.

Osztán hódvelágos éjszaka kedég övöltének rémületösen. De vala, azki kacaga is.

Zsanett elveszti a szüzességét - pica.hu

Ezök szömérmetlen nőstényök valának, és a hajósnépet kacagák édösen. No, mondjad csak, kedvesöm, halljam. S verék a vizet iszonytatóan maguk körül. És akkor mutasson be egy péniszet egy szűznek futni kezdék, néném, futék, futék a vár erányában.

Hosszú, igenyös úton futék, s érzém, mindön jó, ha fölérök oda.

Mert ott vala az a nagy úr, akinek a fényössége árada felém. Még lapos, leszorított, sovány melle is feldagadt egy kissé a nagy sóhajtól. A nagy högyre, a kerek várba. Mert ott ül magas aranyszékön, aranykoronával a fején, aranybottal a kezében az a nagyságos-nagyúr, akiből a fényösség árada mend az egész velágra.

Osztán futék, és nem merék visszatekinteni. Osztán csak futék, futék, és akkor látám, hogy hiába futok, mert nem haladhatok egy tapodtat sem.

Férfiaknak és nõknek egyaránt ajánlott: - Ne feledkezzen meg a születésnapokról, névnapokról és az évfordulókról. Nõknek ajánlott: - Találjon jó okot arra, hogy felnézhessen férfipartnerére. Férfiaknak ajánlott: - Idõrõl idõre mondja hölgypartnerének azt, hogy szereti. Az ókortól kedve számos növénynek tulajdonítanak kedvezõ hatást.

Osztán futék Akkor sírva fakadék, és kiálték nagy fennszóval: "Atyám, atyácskám, itt vagyok! Ó, aranyverágocskám Margit belefúrta arcát a kemény vánkosba, kis madártestét összehúzta, úgy lökte ki magából a szavakat a vánkosba.

Osztán esmég csak futék, de lerogyván a földre, mindön tagom megmerevüle Lábam sem mozoghata Míg osztán esmég felugrék s futék és kiáltozék, s megint csak lerogyék S amint feltekinték, látám a nagy messzi várat nagy tündöklésben, környülfogván verágos, erdős ormokkal, s az ég kék vala, és mégis, mintha az egész velág környös-körül fekete lött volna Néhány pillanatig hallgatott.

A kislány még jobban belefúrta fejét a vánkosba, s még kisebbre húzta össze magát.

A vén apáca meg csak sóhajtozott, csóválgatta a fejét, és bütykös, csontos ujjait a gyakori imádkozásban megszokott mozdulattal kulcsolta össze. Így hallgattak egy darabig mind a ketten.

18 elmúltál-e?

A cella kis rácsos ablakán vöröslő fénnyel hullott be a kelő nap sugara, s beszűrődött az élet mindennapi zajának megszokott lüktetése. Az udvarról szapora női hangok fecsegése csobogott, hallani lehetett a vödör csörömpölését a kút mellett és a nagy diófa leveleinek édes susogását a hajnali szélben. Finom vászoningét összefogta a nyakán, mint valami felnőtt a férfiszemek előtt.

Hozzá iparkodál, húgocskám. Mit jelönt a tengör?

Meg a halottak? Meg a szörnyetegök? Osztán a tengör mélységös mélyében laknak azok a gonosz érzésök, gondolatok is, akiktül zavarodik, dohosodik ez velági élet. A meghóttak kedég valának amaz embörök, azkik eleven-hóttan úsznak a mocskos velág tengörén.

Mert halottak ük, kedvesöm, akármint forgolódnak a tengör vizében, akármint ringattatják is magukat, akármely messze úsznak is az örvényök között.

Feltekintett először az alacsony gerendákra, azután a kislány feje fölött függő feszületre, s új ihletet merített Jézus vékony testének megnyúlt vonásaiból. Ha nem potrohos, büdös, tohonya rémök?

Ott hentörögnek ük, ördöng fajzati, a veres sziklákon, süttetik nagy hasokat a nappal, s böfögnek, vonyítoznak meg kacagnak pokolbéli hangon.

Olyik nőstény, kedveském, kacag az embörökre és csalogatja. Ük a legrondábbak, ük jelöntik a bujaság kényét. A másik meg a kevélység szörnyetege, a harmadik a fösvénység telhetetlen tengöri kélgyója, a negyedik irégység sárga fenevadja, az ötödik a torkosság bendőjét kényözteti, a hatodik, mint mondám, a buja test víg színében kelleti magát, a hetedik meg maga a hentörgés, a tétlen restség, a szőrös potrohú, vakarózó, ásítozó tunyaság, ördöng legnagyobb remöke.

Íme, ezök valának a mutasson be egy péniszet egy szűznek, ezöket jelönté neköd Isten. A kislány elgondolkozva merengett a soror szavain, szemét annak ráncos, sápadt, sovány arcára függesztve.

A szüvecskéd is gyenge még, húgocskám.

Sztárvilág

De akarál futni Isten felé, és Isten megjelönté magát abban, hogy hívád őt. Akár én is, ni. Katerina soror ismét sóhajtott egy nagyot s bólogatott.