Megragadva a péniszt.

A péniszfa Az erektált hímtagokat egyes kutatók összefüggésbe hozzák az eretnekeknek tulajdonított szodómiával.

Noha egyes kutatók szerint egy unikális régészeti felfedezésről - a középkor egyik legszenzációsabb politikai manifesztumáról - van szó, a toszkánai Massa Marittima városatyái — ahelyett, hogy igyekeztek volna a lehető legnagyobb hírverést csapni a furcsa leletnek — arra törekedtek, hogy az a lehető legkisebb nyilvánosságot kapja. A szégyenlősség oka, hogy a titokzatos bőségfa ágain 25 termetes, merev állapotú, különböző méretű és formájú férfi nemzőszerv himbálódzik, jól látható herezacskókkal és lecsupaszított makkal.

A hímvesszőket úgy himbálja a szellő, mint a faleveleket.

House pénisze

Mivel a merev hímvessző, a phallus az ókor óta apotropaikus rontásellenes, bajelhárító, szerencsehozó hatásáról ismert és csökött formában a középkorban is alkalmazást nyert, az első feltételezések szerint a péniszt termő fa egyfajta bőségfa lehetett, azzal a feladattal, hogy megvédje a bajoktól a lakosság vízellátásában a középkorban kulcsszerepet játszó, ben átadott közkutat fontana comunaleamelyet díszít, és amely köré az ínséges időkre gabonát tartalékoló közraktárakat építettek.

Bár a hímvessző művészeti ábrázolása a középkorban sem volt szokatlan, olyan nagy és erektált hímtagok, mint amilyenek a Massa Marittima-i freskón láthatók, rendkívül ritkának számítanak. A kutatók teljesen elképedve, tanácstalanul állnak a szokatlan freskó valójában: secco, vagyis száraz vakolatra festett kép előtt, mert furcsa mód semmiféle korabeli írásos emlék nem ad nekik támpontot, noha a középkori itáliai városállamokban gondosan dokumentáltak mindent.

George Ferzoco, a brit Leicesteri Egyetem Toszkán Tanulmányi Központjának kutatója állt elő azzal a tézissal, hogy falloszfreskó valójában nem bőségfa, hanem politikai propaganda: az egyik szekértábor eszköze volt arra, hogy befektetítse a rivális frakciót, a freskón látható jelkép, a sas alapján a ghibellineket.

Ferzoco szerint a falfestménnyel a guelfek üzenték a népnek — a közkúthoz és -fürdőhöz járó embereknek - azt, hogy ha a rivális ghibellinek kerülnének hatalomra, akkor azok a freskón ábrázolt dolgokat — eretnekséget, szexuális perverziót, polgárháborút és boszorkányságot — hozzák magukkal.

A guelfek és a ghibellinek a középkorban évtizedeken át marakodtak a hatalmon Toszkánában és Észak-Itáliában.

A freskó keletkezésének idejében a guelfek voltak hatalmon a kis északnyugat-toszkánai városban. A középkorban azt tartották az emberek, hogy az eretnekek a szodómiának hódoltak, s erre utalhat a sok phallus a péniszfán.

Ez mai szemmel nagyon áttételes üzenetnek tűnhet, de Toszkána korabeli átlaglakosa számára egyértelmű volt — állítja George Ferzoco, akinek tézise azonban csak egy a többféle lehetséges magyarázat közül. Ferzoco szerint az akkori emberek azonnal vették az üzenetet.

A ma obszcénnek tartott dolgokat akkoriban teljesen normálisnak tekintették, és semmi botrányos nem volt abban, hogy a hímvesszőt használják fel egy politikai üzenet részeként. Ferzoco meglehetősen ingatag lábakon álló, semmilyen történeti dokumentum vagy művészi párhuzam által alá nem támasztott teóriájával ellentétes magyarázatát adja a freskónak Maurizio Bernardelli Cruz, a Stile Arte olasz művészeti folyóirat főszerkesztője, aki szerint a sajátos bőségfát éppenséggel egy ghibellin elöljáró podestáa császári címer alatt kormányzó Ildibrandino Malcondine da Pisa rendelte meg, hogy saját városi kormányát megragadva a péniszt pl.

A fa lombja alatt boszorkánynak látszó női személyek marakodnak egy hímvesszőn. A freskó alsó sávjában összesen két fallosz látható: az egyik mintha hátulról szodomizálna egy nőalakot, amelyen a ghibellinek címerében szereplő sas gubbaszt ünnepélyesen; egy másikat pedig értékes zsákmányként két nő próbál a zsákjába gyömöszölni — egyik kezükkel a péniszt próbálják megragadni, miközben a másikkal egymás haját tépik.

• Leghosszabb emberi pénisz
• A srác legnagyobb péniszei
• Nachricht absenden Venessa A corpora cavernosa belül férfi nemi szerv valószínűleg a méret stílus van.
• Milyen gyorsan helyreáll az erekció
• Felállítás családi bugyiban
• Péniszével a kezében zaklatta a tanárnőt egy iglói diák - Blikk
• Gyakorlatok a hímvessző megnagyobbodásához

A fallosztermő fát azonban valamiért a középkorban is csak botrányosnak tartották, mert előbb ráfestett virágokkal takarták el a megragadva a péniszt, majd az egészet még be is vakolták, amire az idők során ráadásul megragadva a péniszt mészkő is lerakódott az ásványi sókban gazdag vízből. A különös freskó így évszázadokra nyomtalan eltűnt. Megtalálása általános meghökkenést okozott, mert senki sem sejtett, hogy létezik létezhet egy ilyen freskó.

Noha a festmény szimbolikája valójában továbbra is rejtély marad, egy motívum jól ismert a leghíresebb boszorkányüldöző kézikönyvből, a Ennek egyik legbizarrabb fejezete említést tesz egy állítólagos boszorkánypraktikáról, miszerint a levágott férfi nemi szervet egy fán előkészített fészekbe teszik, ahol az önálló életre kel és sokasodni kezd.

Figyelmesen szemlélve a Massa Marittima-i képet, látjuk, amint az egyik nőalak bottal a fa lombja közt matat, valójában egy nehezen kivehető fészket rázogat. Ferzoco értelmezése szerint egy boszorkányról van szó, aki megpróbál megkaparintani egy madárfészket, hogy majd abba helyezze egy szerencsétlen flótás levágott péniszét.

Szerző: Gaál Fanni Az szexuális élet egyik fontos és izgalmas része a kézimunka! Sajnos a felnőtt nők többsége mégsem nyúl bátran a partnere péniszéhez, mert sokan lapos és unalmas technikának gondolják az ilyesfajta örömszerzést. A valóság viszont, hogy a pénisz kézzel való izgatása és stimulálása sokszor meglepetésszerűen jól tud esni a pasiknak és a többség titkon igényli is, hogy partnere így elégítse ki őt.

A kézikönyv szerint pénisz nőhet egy fán, s ez is stimmel: itt épp 25 hímvessző látható. Eszerint ez lenne az egyik legkorábbi boszorkányábrázolás a nyugati művészetben.

Charles Darwin angol természettudós, — Darwin után a nemi szelekció hosszú évtizedekre erősen háttérbe szorult, szinte feledésbe merült: olyannyira, hogy az as években gyakorlatilag újra fel kellett fedezni.