Felállítás játékfilmekben

A dokumentumfilm elmélete és a Budapesti Iskola | Apertúra

Mary Ann Doane: Az indexikus és a médiumspecifikusság fogalma A dokumentumfilmes és játékfilmes hagyományok, konvenciók meghatározása, egymáshoz fűződő viszonyuk pontosítása szakadatlan elméleti viták tárgyát képezi. E filmes törekvések történelmileg változó, dinamikus jellegükből kifolyólag nem képeznek homogén jelenségeket, és felállítás játékfilmekben ezek megragadását célzó teoretikus tendenciák is eltérő következtetéseket, értelmezéseket nyújtanak.

Az eltérő megközelítésekkel kapcsolatos viták felállítás játékfilmekben kérdésfeltevések relevanciája fokozottan érvényesül az olyan filmformák vizsgálatában, melyek e két konvenciórendszer szimbiózisát kívánják megvalósítani. Az ide sorolható filmtípusok hibriditásukon keresztül mutatnak rá a dokumentumfilmek és játékfilmek lehetséges érintkezési felületeire, kapcsolódási pontjaira.

Ilyen elméleti viták és kérdéskörök revízióját maga után vonó hibrid filmformaként jelölhetőek meg a Budapesti Iskola dokumentarista játékfilmjei. Ez az es, as években aktív filmes törekvés markáns vonalát képezi annak a dokumentarista reneszánsznak, mely meghatározó hatást gyakorolt a korszak magyar filmkészítésére.

A dokumentarizmus előretörése az állami korlátozásoktól bizonyos mértékig függetlenedő dokumentumfilmek megerősödését tette lehetővé, és a játékfilmekről való gondolkozás új irányait nyitotta meg. Mivel a Budapesti Iskola elsősorban a magyarországi dokumentarizmus előretörésének egyik meghatározó tendenciája, érdemes elsősorban a dokumentumfilm mibenlétét problematizáló teóriákat megvizsgálni.

Mint említettem, a filmelmélet e területét szembetűnő diverzitás jellemzi. A filmes dokumentaritást felállítás játékfilmekben, annak más-más vonatkozására építő elméletek egymásnak olykor teljesen ellentmondó érveket vonultatnak fel, amelyek eltérő irányból kívánják definiálni vagy dekonstruálni e filmes tendenciát. Egyes elméletek szerint a dokumentálás mindenfajta filmes törekvés elkerülhetetlen velejárója, [ 4 ] míg mások épp amellett érvelnek, hogy semmilyen filmalkotás sem képes kiküszöbölni az alkotói szubjektivitást, ezzel pedig maga a dokumentarizmus koncepciója lehetetlenedik el.

Ez a hibriditás nem a viták lezárását, hanem a már korábban is felvetődött kérdések újraartikulálását eredményezi. Mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dokumentarista játékfilmek alkotói kizárólag filmelméleti elképzelések kinyilvánításaként tekintettek alkotásaikra.

Ugyanakkor akarva-akaratlanul hozzájárulnak a dokumentarizmus koncepciójának felülvizsgálatához. Azzal, hogy a dokumentumfilm elemeit a hagyományos felállítás játékfilmekben eltérő közegben, módon mozgósítják, feltárják az alkotók e konvenciókhoz kötődő attitűdjét. Bizonyos sajátosságokat elvetnek, másoknak középponti szerepet szánnak, egyes jellegzetességeket kiforgatnak, míg ismét másokat hagynak érvényre jutni. Az erekció automatikus edzéssel keresztül létrejövő filmforma nem maradhat független a dokumentarista elméletek kontextusától.

A tanulmányomban ezt az elméleti kontextust szeretném röviden és problémacentrikusan felvázolni. Célom, hogy megragadjam azokat az attitűdöket, melyeket a Budapesti Iskola alkotásai képviselnek a dokumentarizmust övező vitákban.

Hangsúlyoznom kell, hogy a dokumentumfilm problémájának csupán egyetlen lehetséges olvasatát kívánom nyújtani, és nem törekszem átfogó vizsgálatra.

Nem a szóban forgó viták lezárását, megoldások és válaszok tárházát kívánom nyújtani, hanem a dokumentumfilm felállítás játékfilmekben és az azt övező filmes viszonyrendszernek elméleti dinamizmusát feltárni.

Az elméleti kontextus megalapozása — Renov funkció-modellje A dokumentumfilmet övező viták kontextusát funkcionalista irányból kívánom felvázolni. Ebben segítségemre lesz Michael Renov, aki egyik cikkében a dokumentumfilm poétikáját kívánta körvonalazni. Ennek előmozdításaként a szóban forgó filmes törekvésnek négy retorikai, esztétikai funkcióját, tendenciáját határozza meg. Ezekkel nem csupán az alkotói intenciókra mutat rá, hanem a médiumot és a dokumentumfilmet övező olyan meghatározó elvekre is, melyek megalapozzák annak szabályszerűségeit, konvenció-rendszereit, értelmezési lehetőségeit.

felállítás játékfilmekben

Renov ezek felfejtésekor nyomatékosítja, hogy az általa meghatározott retorikai funkciók nem egymástól elszigetelten léteznek. Az egyes filmekben párhuzamosan, sőt egymásnak alárendelten is érvényesülhetnek. Nyomatékosítani kell tehát, hogy ezek a modalitások nem a dokumentumfilmek osztályozási rendszerét rajzolják fel, hanem a bennük szimultán érvényesülő célok, funkciók megkülönböztetését. Az első funkció kulcsfontosságúnak tekinthető.

A rögzítés, megmutatás és megörökítés modalitása magát a dokumentálás vágyát foglalja magába.

Account Options

Ez a funkció a dokumentumfilmek központi attribútuma, ám a többi tendenciával való érintkezésekor háttérbe szorulhat. A következő, népszerűsítésre és meggyőzésre irányuló törekvés lényege a meggyőző erők mozgósítása, a dokumentumokon, illetve azok összeszerkesztésén alapuló érvrendszer felállítása.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából áttekintjük, hogy milyen régóta és milyen sokféle módon van jelen ez a téma a magyar játékfilmekben. A hazai mozinéző először a második világháború után három évvel találkozhatott a zsidóüldözés motívumával egy játékfilmben: Radványi Géza Valahol Európában című klasszikus alkotásában, a főszereplő lány Bánki Zsuzsa történetében. Ezzel a magyar drámát beemeli Európába — de kissé ki is emeli Magyarországról. Csak a hasonló című amerikai televíziós minisorozat nemzetközi bemutatója után bukkan fel a magyar sajtóban, az ADT adatai szerint ban. A kifejezés azonban ezután felállítás játékfilmekben évig nem szerepel a nagy magyar napilapokban, a Népszabadságban először ban, a Magyar Nemzetben és a Népszavában pedig csak ben fordul elő.

Ennek hatékonyságát alapvetően az első funkcióból fakadó autentikusság segíti elő. Bár Renov ezt a funkciót elsősorban a filmek önreflexív vonatkozásaival szemlélteti, alapvetően minden olyan dokumentarista törekvésben ez érvényesül, mely szempontok és részletek sorakoztatásával inkább kérdez, semmint hogy élére szabott retorikájú argumentáció felállítását hajtsa végre.

Végül meg kell említeni a kifejező modalitást, mely esztétikai célkitűzéseken alapuló funkció. Ezeknek a funkcióknak a megnevezésével és különválasztásával Renov olyan szempontrendszert hoz létre, melyen keresztül könnyebben artikulálhatóak a filmes dokumentarizmust övező kérdésfeltevések.

Belátható, hogy Renov dokumentumfilmes funkciói igen mi a nada, hogy merevedése legyen és átjárhatóak, felállítás játékfilmekben pont ez a jellegzetességük teszi őket alkalmassá arra, hogy rajtuk keresztül rálátásunk nyíljon a dokumentarista elméletek szintén szerteágazó és egymást lefedő vonatkozásaira.

Ez a weboldal sütiket használ

E négy modalitás tágabb értelemben olyan megközelítési irányt jelöl meg, mely a dokumentarista elméletek lényeges gócpontjaira mutat rá.

Mindezek a szempontok felállítás játékfilmekben lesznek a Budapesti Iskola filmjeinek szorosabb olvasatában. Számos elméletíró állította már vizsgálódása középpontjába a fotografikus reprezentáció jellegzetességeit, az ezen keresztül létrejövő jelölési viszonyok kettősségét. Mindez azt eredményezheti, hogy a dokumentum értelmezése során a szubjektivitás felülkerekedhet az objektív indexikusságon. A dokumentumfilm ugyanis az időbeliségén keresztül képes eltávolodni a hasonlóság ikonikus vonatkozásaitól, és a fotográfiával szemben a folyamatok feltárásán keresztül képes indexikusságát érvényre juttatni.

Boltner és Grusin szerint egy médium hitelessége eleve egy társadalmi és kulturális kontextusban értelmezhető.

  1. Bár vizsgálata középpontjában az intézményi átalakulások állnak, a szerző a teljes "ökoszisztémát" megjeleníti, beleértve a finanszírozást, a gyártást, a forgalmazást, a bemutatást vagy a magyar film kanonizációját.
  2. Elbeszélés a játékfilmben
  3. A dokumentumfilm elmélete és a Budapesti Iskola | Apertúra

Véleményük szerint a közvetítettség társadalmi és technikai aspektusai nem rendelhetők egymás alá, hanem minden esetben együtt kell őket vizsgálni.

Ezt alapvetően meghatározza a médiumok megjelenésekor és elterjedésekor hozzájuk rögzülő értelmezési konvenció, mely elhelyezi őket az adott társadalmi és kulturális közeg mediális és kulturális kontextusában. Az egyik értelmezői tendencia a dokumentumfilmet a fentebb felállítás játékfilmekben felvázolt kérdésköröknek megfelelően a valóságra vonatkoztatott, autentikus filmformaként értelmezi, míg a játékfilmhez a fikció, a művészet, a szórakoztatás mellékjelentéseket társítja.

Az egyes elméletek igen eltérő módon közelítik meg ezt a kérdést. Megint más elképzelések pedig ezt a két megközelítést ötvözve elutasítják a filmes konvenciórendszerek önkényes felosztását — ilyen Jeles András filmkoncepciója, aki szerint nincs külön dokumentumfilm és játékfilm, csak és kizárólagosan egy egységes filmfogalom.

Hasonlóan érvel Józsa Péter is: A dokumentum- és játékfilm egyaránt felismerést nyújt.

Golfőrültek-répica.hu

De az előbbi, bármennyire konstruált, mindig a filmtől független tényekkel szembesít, s e tényeknek általában éppen az az értelmük — és csakis akkor van értelmük —, ha tudjuk róluk, hogy a filmtől függetlenek, s azt a módot, ahogyan a rendező a saját koncepciója szolgálatában kiszemelte és rendezte a tényeket, a szünekdokhé pars pro toto viszonyába állítjuk az általa észlelt és értelmezni kívánt valósággal.

Pont ezért érdemes mindezen elméletek mellett kitérni azokra a kérdésekre, melyek konkrétan az eltérő dokumentarista konvenciók filmes sajátosságaira vonatkoznak. Az egyik ilyen vizsgálati területet a filmkép valóságreferenciájának kérdésköre képezi. Ennek központi eleme arra irányul, hogy a dokumentumokként értelmezett képkockákon megjelenített személyek, jelenségek, események mennyire vonatkoztathatók ténylegesen a valóság egyes felállítás játékfilmekben.

Ebből a szempontból ismét érdemes felidézni a játékfilm és a dokumentumfilm elválaszthatóságával kapcsolatos elképzeléseket. Említettük, hogy Dárday érvelése szerint a játékfilm minden eleme alá van vetve a rendező elképzeléseinek, míg a dokumentumfilm-készítés az alkotóktól alázatot követel az általuk irányítatlan események rögzítése során.

Hogy ez pontosan mit jelent, s hogy mik az új kormánybiztos szándékai, egyelőre nem tudni, Káeltől pedig hiába kértünk interjút. Káel Csaba Fotó: Sióréti Gábor Lapunk információi szerint a kormánybiztos célja egy csúcsintézmény felállítása, ahol — hasonlóan a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz — külön kuratórium felelne a játékfilmek mellett a dokumentumfilmekért, kisfilmekért, tévéfilmekért, s e centralizált rendszerben úgymond nagyobb átjárás nyílna az egyes mozgóképes formák között. Úgy tudjuk, október közepén több neves filmrendező is járt Káelnál, s a nem hivatalos egyeztetésük pozitívan zárult.

Ezzel összekapcsolható Gregory Currie nyomelmélete is. Ugyanakkor a dokumentarista hagyományok eltérő irányzatai előszeretettel nyúlnak olyan eszközökhöz, melyek nem feleltethetők meg ennek az elképzelésnek. Ebből a szempontból éles ellentétek feszülnek Robert Flaherty filmkészítései módszerei és a direct cinema alkotóinak elképzelései között. Flaherty Nanuk, az eszkimó című alkotásának forgatásán az eszkimókkal többször is újraépített egy iglut azért, hogy a lehető leghatékonyabban lehessen rögzíteni a benne történő eseményeket.

A történéseket végül egy fél-igluban rögzítették, amely megfelelt a kamera fényigényének és megkönnyítette az apparátus elhelyezését. Nanuk, az eszkimó. Robert Flaherty, Ez a kérdés azért is felállítás játékfilmekben, mert a Dárday és Currie által tárgyalt elképzelések melyek elsősorban a filmes manipuláció elleni elveket valló direct cinema dokumentarista konvencióira érvényesek számos dokumentumfilmben nem érvényesülnek teljes egészében.

Mivel egyes dokumentumfilmekben felállítás játékfilmekben a szereplők megnyilatkozásai játszanak központi szerepet, e kérdéskör a legkevésbé sem elhanyagolható. A Budapesti Iskola alkotásainak is központi kérdéseit képezik a fentebb felvázolt megközelítések. Az események megszervezettsége, valamint a szereplők magánéletének és őszinteségének problematikája Gelencsér kategorizáló fejtegetésében is központi elemmé lép elő. A fikciós dokumentumfilmek két csoportja különíthető el egymástól: az egyikbe azok a fikció felől közelítő filmek tartoznak, amelyek a történet valószerűségének fokozása érdekében amatőr szereplőket kérnek fel a személyiségükhöz közel álló karakterek megformálására a Családi tűzfészek elején megjelenő felirat a módszer mottójaként is értelmezhető: »Ez a történet valódi, nem a filmben szereplő emberekkel történt, de velük is megtörténhetett volna.

Kérdéses, hogy a szereplők kiválogatása és az események időnkénti megszervezése felállítás játékfilmekben ássa-e alá e filmek dokumentarista törekvéseit.

A dokumentumfilm elmélete és a Budapesti Iskola

A Budapesti Iskola alkotásainak egyik sajátossága abból fakad, hogy felállítás játékfilmekben fikciós elemek bevonása konkrétan hozzásegíti a dokumentarizmust az fellépés a péniszen viagrával. Maga a fikciós alapokon nyugvó történet ugyanakkor egy valós problémára, jelenségre, eseménysorozatra kíván rámutatni. Összességében tehát a Felállítás játékfilmekben Iskola művei konkrét társadalmi problémákra kívánják felhívni a figyelmet, gyakran valós események mintájára hozva létre fikciós elemekből is építkező történeteket, melyeknek keretein belül a felkért amatőrök hol megrendezett, hol spontán történésekre adott valóságos reakcióit, megnyilvánulásait dokumentálták dokumentumfilmes formai eszközökkel.

Ez a fajta szereplőkezelés egy másik aspektusból is lényegessé válik. Ez ugyanis kiiktatja a dokumentarizmus egyik korábban felvetődött problémáját, konkrétan a magánélet elérhetetlenségét, a hivatalos és konvencionális pózok lehetőségének állandó veszélyét.

Az alkotók ekképpen férkőzhetnek be szereplőik legintimebb élethelyzeteibe, mindeközben fenntartva az autentikusságot. Ez igen érzékletesen nyomon követhető a Jutalomutazásban Dárday István, Szalai Györgyi,mely a hivatalos közeg és a magánélet szférái közötti feszültségekre mutat.

Betekintést nyerhetünk az állami intézmények alkalmazottainak hivataloskodó világába, valamint a központi megszabadulni a reggeli erekciótól, Balogh Tibi és szüleinek otthoni környezetébe. A film végigkíséri főszereplőinket az igazgatói irodától egészen a felállítás játékfilmekben ágyig, betekinthetünk életük legeldugottabb zugaiba, még oda is, ahová egy dokumentumfilmes stáb nem juthatna el. Ezeken a közegeken keresztül nyerhetünk bepillantást abba, hogy  a hatalom alá-fölé rendeltségének viszonya mennyire átjárja szereplőink életét, legyen szó az állami hatalom-állampolgár, a tanár-diák, a feleség-férj, vagy akár a szülő-gyermek társadalmi, illetve szociális szerepköreinek viszonyrendszerein keresztül.

Dárday István, Szalai Györgyi, A meggyőzés modalitása A meggyőző funkcióhoz elsősorban a dokumentumok és a filmes felállítás játékfilmekben viszonyára vonatkozó kérdések kapcsolhatóak. A szerkesztés mint tevékenység kérdése ugyanakkor nem tekinthető magától értetődőnek, hiszen a különböző dokumentarista törekvések ebből a szempontból is igen eltérő jellegzetességeket mutatnak. The War Game.

Peter Watkins, Ezzel szemben a Salesman Albert Maysles, David Maysles, Charlotte Zwerin, nem él ilyen eszközökkel, a filmkészítők próbálnak csupán a kamera előtt ténylegesen lejátszódó eseményekből dolgozni, nem kívánnak semmiféle többlet jelentést, értelmezési lehetőséget hozzáfűzni a házaló ügynökök megpróbáltatásokkal és kudarcokkal teli világához. A szerkezet szempontjából nem szabad elfeledkezni a dokumentumfilmek társadalmi funkciójának kérdéséről, mely alapvetően meghatározza a választott struktúrát.

David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Pócsik Andrea Budapest: Magyar Filmintézet, A bordwelli életmű talán legfontosabb darabját olvashatjuk immár magyarul is.

A meggyőzés vágya központi szerepet kap John Grierson dokumentumfilmes teóriáiban. Számára a dokumentumfilm elsődlegesen intellektuális hatást kell hogy kiváltson, a meggyőzés és oktatás eszközévé kell hogy váljon. Nagy László elképzelésével egyetértve úgy érvel, hogy a dokumentumfilm mindenképpen progresszív társadalmi folyamat, a közösségi aktivitás fokozott fellendülése idején létezhet, hiszen ezek a tendenciák vonhatják magukkal a valóság megismerésén keresztül megváltoztatásának igényét.

Az alkotók igen nagy hangsúlyt fektettek filmkészítői céljaik pontos meghatározására, mely kiterjedt az alkotói intencióik kihirdetésére, műveik preferált forgalmazási módjának kijelölésére, valamint az ehhez kapcsolódó, helyeselt befogadói attitűdöt kiváltó hatások elérésére.

felállítás játékfilmekben

Már maga a Szociológiai Filmcsoportot! Ezekben a filmművészet funkcióváltását hirdetik, mely a gyártás és forgalmazás új formáit igényli. Kérdéses, hogy a fentebb felvázolt célok elérésére milyen retorikai alakzatokat érvényesített a Budapesti Iskola.

E filmekben fokozottan jelen van a szociális témákra való reagálás célja, kérdéses, hogy ennek artikulációja, valamint a fikciós alapokon nyugvó narratíva nem lehetetleníti-e el a valóságreferencia érvényesülését. Mivel a Budapesti Iskola alkotói szem előtt tartották, hogy műveik meghatározott hatásokat váltsanak ki, felmerül annak a veszélye, hogy témáikat csupán a rendező víziójaként értelmezzék, ahelyett, hogy a történéseket a befogadók a filmtől független tényekként kezeljék.

Elbeszélés a játékfilmben

Schubert Gusztáv szerint ennek veszélye nem áll fent: A szándék fonák: Gazdag, Szomjas, Rózsa és társaik két, látszólag homlokegyenest ellenkező célt akarnak elérni: egyrészt felelős politizáló filmeket akartak készíteni, másrészt viszont minimálisra akarták korlátozni annak lehetőségét, hogy a rendező bevihesse a filmbe saját állásfoglalását.

Annak ellenére, hogy az alkotók céltudatosan akartak hatásokat elérni, mégsem kívántak a Nichols-féle magyarázó ábrázolásmód eszközeihez nyúlni. Ugyanakkor, bár műveikben meghatározó a fikciós elemek alkalmazása, elhatárolódnak a játékfilmes dramaturgia érzelemkeltést és azonosulást elősegítő explicit megoldásaitól, sokkal inkább egyfajta személytelenségre törekednek.

felállítás játékfilmekben

Érdemes jobban megvizsgálni, hogy miből fakad ez a fajta személytelenség. A történetek szövetéből minden bizonnyal nem, hiszen azok szerkezete olyan archetipikus struktúrákra épül, melyekhez a játékfilmek konvencionális olvasási mechanizmusai alapján rögzülhetnének bizonyos azonosulási stratégiák.

Ilyen lehet a hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott személy kettőse a Felállítás játékfilmekben és a Vörös földben Vitézy László,a hűséges anya és az őt megcsaló férfi erkölcsi felállítás játékfilmekben a Családi tűzfészekben Tarr Béla,a nagyvilágban szerencsét próbáló szegény parasztlegény sablonja a Cséplő Gyuriban Schiffer Pál,vagy akár az árva leány szerepköre az Adj király katonát-ban Erdőss Pál, Úgy tűnhet tehát, hogy maguk a történeti formák és az általuk tematizált társadalmi és családi viszonyok felrajzolhatnak azonosulási lehetőségeket, a Budapesti Iskola filmjei ezeket mégis képesek elfojtani.

Ezek a filmek csupán feltárnak egy állapotot, melyben a néző önmaga fedezheti fel saját álláspontját. A rendező véleménynyilvánítása és a valós eseményekre vonatkoztatható történet elválaszthatatlan összemosódása az, amit a Budapesti Iskola művei képviselnek. Bár elmondhatjuk, hogy ezekben az alkotásokban gyakran központi szerepet játszott a forgatókönyv, bizonyos események megszervezése, ugyanakkor a történet szintjén érvényesülő, a szereplőkhöz kötődő értékítéleteket nem azonosíthatjuk az alkotó személyes beállítódásával.

Nem tudhatjuk ugyanis, hogy azok a valós eseményeket, attitűdöket modellezik, vagy felállítás játékfilmekben ténylegesen az amatőr színészek által alkotott és artikulált véleményekről van-e szó.

felállítás játékfilmekben

Csupán pár olyan elemről beszélhetünk, melyek valamelyest értelmezhetőek a készítő attitűdjének megnyilvánulásaként, ezek mégsem válnak a filmek meghatározó részeivé. Ilyen például a dokumentumfilmes konvenciók, televíziós közvetítések hitelességét megkérdőjelező jelenetek a Filmregényben Dárday István,a Vörös földben beragadt pénisz a Harcmodorban Dárday István, Szalai Györgyi, Az elemző modalitás E harmadik funkció szintén vonatkoztatható a dokumentumok és a filmes szerkesztésmód viszonyára.

A Renov által meghatározott elemző modalitást úgy értelmezhetjük, mint a dokumentumfilmek analitikus hajlamát. Ebből a megközelítésből a dokumentarista törekvés egyfajta elemző vizsgálatot végez, tudományos alapossággal feltárva egy jelenség részleteit, vagy adott szempontból világítva rá annak sajátosságaira. Ez a hozzáállás — ahogy már elnevezése is kifejezi — nem csupán egy érvelés alapját nyújthatja, hanem kérdéseket serkenthet.

Felállítás játékfilmekben szerint e modalitáson keresztül lehet kiváltani analitikus attitűdöt a nézőből, épp ezért a dokumentumfilmek önreflexív törekvései is ehhez a kategóriához kapcsolhatók. Az elemző modalitás elméleti háttere már olyan dokumentumfilmes gondolkodóknál is központi szerepet kapott, mint Dziga Vertov.

Tehát nem öncélú »filmszem«-ről van szó, hanem a »filmszem« nyújtotta eszközökkel és lehetőségekkel feltárandó igazságról, vagyis filmigazságról.

A holokauszt a magyar filmben

Ez a feltáró igény ugyanakkor nem maradt független a korszak ideológiai vonatkozásaitól. Az elemző modalitás egyenes érvelést elutasító, kérdéseket serkentő tendenciáját érhetjük tetten az Egy nyár krónikája Edgar Morin, Jean Rouch, című filmben.

A film e kísérlet keretein belül a társadalom különféle rétegeit képviselő szereplőket mutat be, rögzítve a közöttük kialakuló dialógusokat, kerekasztal beszélgetéseket, melyekben maguk az alkotók is részt vesznek. A filmkészítő felállítás játékfilmekben kíván kívül maradni a művében megjelenített témák megvitatásán, és nem pusztán rámutat társadalmi jelenségekre, hanem fokozottan hozzá kíván járulni azok felfejtéséhez.

E filmekben konkrétan tematizálódik hosszan tartó erekciós tabletta társadalmi kérdésfeltevések serkentésére, valamint az ezeket előmozdító közösségi aktivitás kiváltására irányuló igény. Ennek legszemléletesebb példája az a jelenet, mikor a filmben megjelenített szereplőknek a filmkészítők levetítik a róluk készült felvételeket, és őket megkérdezve elemzés tárgyává teszik azok valóságtartalmát.

A kérdésre érkező válaszok számos, egymástól eltérő interpretációs lehetőségről adnak tanúbizonyságot, vitát keltve az őszinte megnyilatkozások esetlegességéről és ezzel a valóság megragadásának problematikájáról. Végeredményben a film nem egységes, strukturált valóságkoncepciót tár a közönség elé, hanem egy kérdéskört, mely a film vetítése után további eszmefuttatások, viták gerjesztését vonhatja maga után a befogadók körében.

Egy nyár krónikája. Edgar Morin, Jean Rouch, Belátható, hogy a Budapesti Iskola alkotói intenciói és forgalmazási koncepciói erőteljesen kötődnek az elemző modalitáshoz. Felállítás játékfilmekben Szociológiai Filmcsoportot! Ez vonatkoztatható konkrétan a filmek szerkesztésmódjára is. A Budapesti Iskola alkotásai letapogatják a bemutatott szereplők sorsait, feltárják az őket körülvevő társadalmi közeget, ráfókuszálnak annak jellegzetességeire, azok legvégső analizálását mégis a befogadókra kívánják bízni.

felállítás játékfilmekben

Nem egy élére szabott retorikai alakzatot érvényesítettek az elbeszélői struktúrában, hanem triviális eseményeket, mikrojelenségeket, állapotjelentéseket gyűjtő elemző szerkezetet.

A Budapesti Iskola a témaválasztással egy probléma megoldása és a társadalmi progresszió fontossága mellett érvel, az érvényesített filmes szerkezet pedig analizálja, kérdések tárgyává teszi az adott témát. A kifejezés modalitása A renovi felosztás által tárgyalt negyedik modalitás az expresszív funkció, mely a dokumentumfilm és a művészi törekvések érintkezését érvényesíti.

Mi marad Vajna örökségéből? Döntő változások a magyar filmgyártásban

Bár a dokumentarizmus objektivitáson alapuló meghatározásai elvetnék ezt a funkciót, mégsem szabad kirekesztenünk vizsgálódásunkból.

Bár már korábban felvetettük az alkotó vízióját megjelenítő játékfilmeket és az alázatos valóságrögzítést végrehajtó dokumentumfilmeket egymástól elválasztó elméleti felvetéseket, azt mondhatjuk, hogy e kérdéskör további fejtegetést érdemel.

felállítás játékfilmekben

A dokumentumfilm mint művészi törekvés koncepciója már e filmforma kialakulásakor központi szerepet kapott.

További a témáról